Báthori Tibor - Az év bortermelője 1992

Báthori Tibor 1954-ben született a tokaji borvidékhez tartozó Tarcalon, még gyerekkorában, apjától tanulta meg a szőlő szeretetét. Ő maga érettségi után kertészmérnöknek tanult a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen. Már az egyetem mellett dolgozni kezdett a Hungarovin etyeki telepén szőlészként. A diploma megszerzése után nem sokkal, 1979-ben telepvezető lett, a nyolcvanas évek derekán pedig már a vállalat felső vezetésének tagja volt.

Báthori úgy tapasztalta, hogy az akkori etyeki pezsgőalapborok nem elég jó minőségűek, túl savasak, ezért az ő javaslatára, az 1981 és 1991 között ott beültetett 1200 hektár szőlőterület jelentős részére (300 hektár) chardonnay-t, később juhfarkot és sauvignon blanc-t telepítettek, mivel külföldi tanulmányútjai alapján ezeket az itthon alig ismert fajtákat kifejezetten ígéretesnek találta.

Nem csak szőlészként, de lobbistaként is tevékenykedett ebben az időben, Gombai Nagy Tiborral együtt sikeres pályázati anyagot állított össze azzal a céllal, hogy az elfogadás előtt álló bortörvény-módosítással az addig mostohán kezelt Buda-környéki szőlőterületeket minősítse a jogszabály önálló borvidékké.  1990-ben lett a vidék Etyeki Borvidék, és 1997-től Etyek-Budai Borvidék a hivatalos neve, miután a budai területeket is hozzá csatolták.

A rendszerváltás évében a Henkell & Söhnlein privatizálta a Hungarovint, és közvetve e tranzakció révén vált önállóvá Báthori Tibor is. A fiatal borász ugyanis ez idő tájt Kaliforniában járt tanulmányúton, ahol először látott reduktív érlelési technológiát használó, a technológiai láncban végig rozsdamentes eszközökkel dolgozó borászatot – ahol ráadásul a bor is illatosabb volt minden, általa korábban tapasztaltnál –, és elhatározta, hogy ezt valahogy ő is meg akarja valósítani idehaza, egy saját kis üzem keretén belül.

Az önálló indulás sikerében nagy része volt annak, hogy az 1990-es évjárat kiváló volt, de annak is, hogy Báthori első önálló chardonnay-ját egy magyar szakember ajánlására beválasztották a Barton et Guestier kereskedőcég kóstolójára meglepetésbornak – óriási sikerrel. A váratlanul kedvező fogadtatás és a bőven érkező bevétel hatására Báthori igen nagy ívű fejlesztésekbe fogott, borászatának tárolótere az 1991-es százhúsz hektoliterről három év alatt kétezer hektoliterre növekedett. Akkori sikerei mértékét felidézve egy interjújában arról beszélt ez idő tájt többek között a brit uralkodói ház rendelt a boraiból, Báthori-bort ittak a Formula 1 fogadásán és Mick Jagger koncertje után is.

A díj megalapítását követő évben, 1992-ben ő nyerte el az év bortermelője címet.

Báthori Tibor 2004 nyarán, fiatalon alig 50 évesen hunyt el.

Malya Ernő  - Az év bortermelője 2002

Malya Ernő 1936-ban született a Békés megyei Tótkomlóson, apai ágon tót családba. Az általános iskolát szülővárosában végezte el, középiskolába már az orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumba járt. A Kertészeti Főiskolán tetszett meg neki a szőlészet, ebből is diplomázott 1960-ban. Friss végzősként következett a Szigetcsépi tangazdaság, majd Kiskunhalas, azután újra Szigetcsép, végül 1994-től nyugdíjba vonulásáig a töki Nyakas Pince.

A szemléletmódját forradalmian megváltoztató reduktív borkészítési eljárással egyetemista korában találkozott. Egy nemzetközi borversenyre az NSZK borászai is küldtek mintákat, amiket jobb híján a világháború által kevésbé sújtott acélipar tartályaiban készítettek. Az eredmény, a borok kirobbanóan gyümölcsös illat- és ízvilága, mindenkit megdöbbentett. „Ernő bácsi” nem elégedett meg a csodálattal, amikor lehetősége nyílt rá, beleásta magát a dologba, szerzőtársaival együtt sok tanulmányt készített, például 1980-ban kísérletbe kezdett Szigetcsépen, ebből született meg az 1982-es tanulmányuk „Borkezelés és érlelés pórusmentes és műanyag tartályokban” címmel. A vizsgálat keretében ugyanazt az ezerjó alapanyagot kétféle módon kezelték: egy részét dús oxigénnel látták el, a másiknál viszont éppen kizárták a levegővel való érintkezés lehetőségét. Összegezésükben – miközben azt az akkor még nem evidenciaként kezelt megállapítást teszik, miszerint „a bormozgatással járó kezelések alkalmával az oldott oxigéntartalom emelkedik" – arra jutnak, hogy a túl sok oxigén „felvétele, illetve megkötése hátrányosan befolyásolta az élvezeti értéket”.

A borász folytatta a munkát, 1986-ban immár egyedül írta meg „Az oxidáció hatása a fehérborok összetételére és minőségére” című dolgozatát. Ebben az 1984-es és 1985-ös évjárat ezerjóval és traminivel kapcsolatos tapasztalatairól számolt be. Itt, ha lehet, még egyértelműbb a végső konklúzió: „A vizsgálati eredményekből kiderül, hogy az oxigén teljes kizárása a borkezelések folyamán előnyös volt a borok érzékszervi tulajdonságaira.”

Felfedezését a gyakorlatban leginkább a töki Nyakas-Hegyen, egészen pontosan a Nyakas Pincénél kamatoztathatta. 1994-ben lett az Egyetértés termelőszövetkezetből a rendszerváltás után leválasztott borászat főborásza, érdemi munkába azonban csak az ezredforduló táján foghatott. Addig a termés túlnyomó részét szőlő formájában értékesítették, első présüket 1998-ban vásárolták. Az Irsai Olivér elsőre egyáltalán nem durrant akkorát­­­, majd jött az illatos fajták mai napig tartó divathulláma és akkor a Nyakas Pince Irsai bora is egy csapásra népszerű lett.

És hogy mi a Nyakas Irsai titka?  „Ernő bácsi megpróbált mindent kihozni abból, amit a fajta lehetővé tesz és a reduktív technológiával megmutatni az igazi arcát.” Kedvence ezzel együtt élete végéig a rizlingszilváni volt, amit „jó értelemben vett fröccsbor alapanyagnak” titulált, és amit itthon ritkaságszámba menően sokáig fajtaborként készített el, meséli Nyúlné dr. Pühra Beáta a Nyakas Pince jelenlegi főborásza.

A siker feltette a Budapesttől légvonalban 24 kilométerre található Tököt a hazai bortérképre.

Mérnökien precíz és alázatos bormester, azok közé tartozott, akik képesek voltak felvenni az új idők diktálta tempót, mesteri szinten űzve a reduktív technológiát.
Keze alól számtalan kiváló szakember került ki, s hazai és nemzetközi versenyeken szerzett érmek dicsérték szakmai hozzáértését. 2001-es sauvigon blanc-ja Londonban az International Wine Challange-en aranyérmet nyert.

1986-tól címzetes egyetemi docens (volt Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem)
Munkáját 2002-ben „Az év bortermelője” elismeréssel jutalmazták.

Beválasztották ezen kívül a Borászati Füzetek Szerkesztőbizottságának, a Magyar Bor Akadémia, valamint a Zászlós Borok Rendjének tagjai közé.

Szakmai pályáját is a rá jellemző eleganciával, szép csendben fejezte be, még a kollégái számára is szinte észrevétlenül lépett hátrébb és hátrébb. Nyugdíjba vonulása után is kijárt Tökre, betegsége előrehaladtával sajnos egyre ritkábban, hogy aztán 2020. szeptember 30-án örökre lehunyja szemét.

A bort szeretőknek pedig itt hagyta az Irsait, a sauvignon blanc-t és a rizlingszilvánit.

Az Etyek-Budai Borvidék népszerűsítésében is sokat tett Malya Ernő.

Nyúlné dr. Pühra Beáta - Az év bortermelője 2021

Nyúlné dr. Pühra Beáta 1970. július 29-én, Kecskeméten született, horvát gyökerekkel, férjezett három fiú gyermek édesanyja.

A  budafoki Soós István Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképzőben 1988-ban érettségizett. Meo-laboránsként helyezkedett el a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát Bácsszőlősi Állami Gazdaságban, ahol 2 évet töltött el. Innen a Budapesti Szeszipari Vállalathoz kerül,  szintén Meo-laboráns, majd üzemvezető helyettes lesz. 1991-1996. között a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari karán élelmiszeripari mérnöki, s közben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tanárképző intézetében mérnöktanári végzettséget is szerez.

Óraadó tanárként a Soós István, akkor már Élelmiszeripari Szakközépiskolában tanít, s a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszertudományi karán doktorandusz hallgató. Ráérő idejében, a Magyar Borok Házában okleveles borbíráló vizsgát tesz.

2000. június 1-jén alkalmazzák a Nyakas Pincészetnél. 2001-ben „házi doktori védés”, 2002-bern egyetemi doktori védés után az Élelmiszertudományok doktora lesz.

Kutatásai, a pezsgők, üdítőitalok, ásványvizek, sörök széndioxid tartalmának meghatározási módszerei, valamint a B1 vitamin adagolása mustok és alapborok készítésekor, a pezsgőgyártás során. Kutatási eredményeit különböző konferenciákon, szaklapokban publikálja.

A Nyakas Pincészetnél olyan támogató közegbe kerül, ahol az akkori ügyvezető Pálfi Gyula és a rendszerváltáskor odakerült Malya Ernő, - aki élharcosa és ismerője volt Magyarországon a reduktív technológiának – segítették a tanulni vágyó, érdeklődő mérnököt. Nagyon nagy büszkesége a Nyakas Pincészetnek, hogy Malya Ernő után, 2021-ben Nyúlné Dr. Pühra Beáta is elnyerte a borászok Kossuth díjának nevezett „Év Bortermelője”  címet.

Bea, aki időközben a Nyakas borászati vezetője lett, ezt így fogalmazta meg: „A Nyakas borok titka: az évtizedes szőlészeti-borászati szakmai tapasztalatban és a helyi emberek önfeláldozó munkájában rejlik.

2012-ben a Nők a magyar borászatért és borkultúráért díjban részesítették.

Beát energikus, fiatalos lendület jellemzi, amely jegyek az általa készített borokban is fellelhetők. A közel 200 hektáros birtok 88%-án fehér, 12%-án pedig kékszőlőt termesztenek és évi kb. 1.500.000 palack bort állít elő. A könnyű gyümölcsös fehér-, rosé- vörös- boroktól kezdve a fahordókban érlelt nagytestű tételekig boraik színes, egyedi élményt adnak.

2002-ben a londoni International Wine Challenge Borversenyen, a Budai Sauvignon Blanc, egyedüli magyar borként aranyérmet kapott, hasonlóan a későbbi évekhez is. Ekkor úgy látták, hogy a Sauvignon Blanc lehet a zászlósbor és majdnem kivágták az Irsai Oliver ültetvényeket. Szerencsére ez nem történt meg, sőt a két fő fajta mellé becsatlakozott a Chardonnay, amely a 2015-ös Chardonnay világbajnokságon a top 10-ben végzett, de kapott 100 pontot is. Népszerű cuvée boruk az Aligvárom mellett a Don Oliver, ami Irsai-Chardonnay házasítás. A pince prémium kategóriás terméke, a Menádok borcsalád, ami fajtaborok kiváló sorozata: Rajnai Rizling, Chardonnay, Pinot Gris és Sauvignon Blanc.

Bea közben nem hagyott fel a tanulással sem, 2016-18 között a Szent István Egyetemen pálinkamester szakmérnök lett majd címzetes egyetemi tanár. Ezen kívül az Országos Borszakértő Bizottság-, Promontórium Borlovagrend- és Magyar Bor Akadémia-tagja és a  Magyar Bor Akadémia-alelnöke. Évek óta foglalkozik a pezsgőkészítés tanulmányozásával, és az idén (2022) több év várakozás után letöltötte az első pezsgőalapborát.

Munkájával nagyban hozzájárul az Etyek-Budai Borvidék sikerességéhez is.