Hegyközségi szervezet

Az alábbiakban a Hegyközségi Szervezetek általános bemutatója olvasható azoknak, akik szeretnének többet megtudni a Hegyközségek működéséről.

A Hegyközségek működésének alapja: a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény valamint a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII törvény, valamint a 127/2009 (IX.29) FVM rendelet.

Működés célja: a hazai szőlőművelés érdekeinek előmozdítása, a bortermelés színvonalának emelése, termékei piacképességének javítása, valamint a korszerű származás- és minőségvédelem meghonosítása célját szolgáló, s az ebben érdekeltek önigazgatásán alapuló szervezetek létrehozása

Szervezet:

Területi egységek: borvidéki besorolású településeken 125 hegyközség, 73 ezer tag.

Regionális egységek: 22 borvidéken hegyközségi tanácsok

Országos szint: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

Működés: minden szinten önálló köztestületek, kapcsolatukat jogszabály határozza meg, alulról építkező képviselet.

Feladatok:

Testületi: alapszabály és rendtartás kialakítása, betartatása, tisztségviselők és képviselők megválasztása, szervezet működtetése, tagnyilvántartás, járulékbeszedés,

Szakmai: meghatározhatja a célszerű szőlőültetvény telepítést és művelést, az ültetvények rendjét, a szőlőkárosító elleni egységes növényvédelmet, a szüretelés, a feldolgozást, valamint a bor helyi sajátosságoknak megfelelő készítése szabályait, továbbá más, a minőségvédelem szempontjából fontosnak ítélt szakmai követelményeket, szabályozhatja az ingatlanok, az utak, vízelvezető árkok állapotára és növényvédelmére, valamint az ingatlanok rendeltetésszerű használatával kapcsolatos létesítmények karbantartására vonatkozó tevékenységet, ellenőrzi a hegyszabályok betartását, szükség esetén szankciót alkalmazni, a bort hamisító vagy hamis termékjelölést alkalmazó tagját határozattal eltilthatja a településre vagy termőhelyre utaló származásmegnevezés, illetve minőségmegjelölés alkalmazásától, a működési területére kiterjedően meghatározhatja a telepíthető szőlőfajtákat, továbbá fajtánként az egységnyi területen termelhető szőlő, must és bor mennyiségét, valamint a legalacsonyabb szüretelési mustfokot

Közigazgatási:

hatóságként részt vesz a szőlőtelepítéssel és kivágással kapcsolatos engedélyezési eljárásban, termőhelyi kataszterbe sorolt területeken gyümölcsös - a csemegeszőlő-telepítést kivéve -, erdő, halastó és nádas művelési ágra történő változtatás, valamint a művelés alól történő kivétel csak az illetékes hegyközség hozzájárulásával lehetséges · kiadja a szőlő, a természetes bor származási bizonyítványát, vezeti az ültetvény katasztert, adatot szolgáltat a jogszabályban meghatározott ügyekben és időpontokban, megalapozza Magyarország EU-s adatszolgáltatását, részt vesz EU-s támogatások szakmai előkészítésében, megalapozza az oltalom alatt álló eredetmegjelölés, a minőségtanúsítás és eredetvédelem rendszerét, helyi borminősítő bizottságokat működtet, a szőlészeti-borászati igazgatással összefüggő szakmai irányítási, szervezési, valamint hatósági feladatokat lát el.